azonos
Hungarian
Etymology
From the demonstrative pronoun azon (“that, those; the same”) + -os.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɒzonoʃ]
Audio: (file) - Hyphenation: a‧zo‧nos
- Rhymes: -oʃ
Adjective
azonos (comparative azonosabb, superlative legazonosabb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | azonos | azonosak |
| accusative | azonosat | azonosakat |
| dative | azonosnak | azonosaknak |
| instrumental | azonossal | azonosakkal |
| causal-final | azonosért | azonosakért |
| translative | azonossá | azonosakká |
| terminative | azonosig | azonosakig |
| essive-formal | azonosként | azonosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | azonosban | azonosakban |
| superessive | azonoson | azonosakon |
| adessive | azonosnál | azonosaknál |
| illative | azonosba | azonosakba |
| sublative | azonosra | azonosakra |
| allative | azonoshoz | azonosakhoz |
| elative | azonosból | azonosakból |
| delative | azonosról | azonosakról |
| ablative | azonostól | azonosaktól |
| non-attributive possessive – singular |
azonosé | azonosaké |
| non-attributive possessive – plural |
azonoséi | azonosakéi |
Derived terms
References
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
- azonos in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- azonos in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).