azonosító
Hungarian
Etymology
azonosít + -ó (present-participle suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɒzonoʃiːtoː]
- Hyphenation: azo‧no‧sí‧tó
- Rhymes: -toː
Participle
azonosító
- present participle of azonosít
Noun
azonosító (plural azonosítók)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | azonosító | azonosítók |
| accusative | azonosítót | azonosítókat |
| dative | azonosítónak | azonosítóknak |
| instrumental | azonosítóval | azonosítókkal |
| causal-final | azonosítóért | azonosítókért |
| translative | azonosítóvá | azonosítókká |
| terminative | azonosítóig | azonosítókig |
| essive-formal | azonosítóként | azonosítókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | azonosítóban | azonosítókban |
| superessive | azonosítón | azonosítókon |
| adessive | azonosítónál | azonosítóknál |
| illative | azonosítóba | azonosítókba |
| sublative | azonosítóra | azonosítókra |
| allative | azonosítóhoz | azonosítókhoz |
| elative | azonosítóból | azonosítókból |
| delative | azonosítóról | azonosítókról |
| ablative | azonosítótól | azonosítóktól |
| non-attributive possessive – singular |
azonosítóé | azonosítóké |
| non-attributive possessive – plural |
azonosítóéi | azonosítókéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | azonosítóm | azonosítóim |
| 2nd person sing. | azonosítód | azonosítóid |
| 3rd person sing. | azonosítója | azonosítói |
| 1st person plural | azonosítónk | azonosítóink |
| 2nd person plural | azonosítótok | azonosítóitok |
| 3rd person plural | azonosítójuk | azonosítóik |
Further reading
- azonosító in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).