családtag
Hungarian
Etymology
család (“family”) + tag (“member”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃɒlaːtːɒɡ]
- Hyphenation: csa‧lád‧tag
- Rhymes: -ɒɡ
Noun
családtag
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | családtag | családtagok |
| accusative | családtagot | családtagokat |
| dative | családtagnak | családtagoknak |
| instrumental | családtaggal | családtagokkal |
| causal-final | családtagért | családtagokért |
| translative | családtaggá | családtagokká |
| terminative | családtagig | családtagokig |
| essive-formal | családtagként | családtagokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | családtagban | családtagokban |
| superessive | családtagon | családtagokon |
| adessive | családtagnál | családtagoknál |
| illative | családtagba | családtagokba |
| sublative | családtagra | családtagokra |
| allative | családtaghoz | családtagokhoz |
| elative | családtagból | családtagokból |
| delative | családtagról | családtagokról |
| ablative | családtagtól | családtagoktól |
| non-attributive possessive – singular |
családtagé | családtagoké |
| non-attributive possessive – plural |
családtagéi | családtagokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | családtagom | családtagjaim |
| 2nd person sing. | családtagod | családtagjaid |
| 3rd person sing. | családtagja | családtagjai |
| 1st person plural | családtagunk | családtagjaink |
| 2nd person plural | családtagotok | családtagjaitok |
| 3rd person plural | családtagjuk | családtagjaik |
Further reading
- családtag in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- családtag in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).