kötőjeles

Hungarian

Etymology

kötőjel (“hyphen”) +‎ -es (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøtøːjɛlɛʃ]
  • Hyphenation: kö‧tő‧je‧les
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective

kötőjeles (not comparable)

  1. hyphenated, written with a hyphen
    Synonym: kötőjellel írt/kapcsolt
    Coordinate terms: egybeírt, különírt

Declension

Inflection of kötőjeles
singular plural
nominative kötőjeles kötőjelesek
accusative kötőjeleset
kötőjelest 		kötőjeleseket
dative kötőjelesnek kötőjeleseknek
instrumental kötőjelessel kötőjelesekkel
causal-final kötőjelesért kötőjelesekért
translative kötőjelessé kötőjelesekké
terminative kötőjelesig kötőjelesekig
essive-formal kötőjelesként kötőjelesekként
essive-modal — —
inessive kötőjelesben kötőjelesekben
superessive kötőjelesen kötőjeleseken
adessive kötőjelesnél kötőjeleseknél
illative kötőjelesbe kötőjelesekbe
sublative kötőjelesre kötőjelesekre
allative kötőjeleshez kötőjelesekhez
elative kötőjelesből kötőjelesekből
delative kötőjelesről kötőjelesekről
ablative kötőjelestől kötőjelesektől
non-attributive
possessive – singular 		kötőjelesé kötőjeleseké
non-attributive
possessive – plural 		kötőjeleséi kötőjelesekéi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.