sokkoló

Hungarian

Etymology

sokkol +‎ -ó (present-participle suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈʃokːoloː]
  • Hyphenation: sok‧ko‧ló
  • Rhymes: -loː

Participle

sokkoló

  1. present participle of sokkol

Declension

Inflection of sokkoló
singular plural
nominative sokkoló sokkolók
sokkolóak
accusative sokkolót sokkolókat
sokkolóakat
dative sokkolónak sokkolóknak
sokkolóaknak
instrumental sokkolóval sokkolókkal
sokkolóakkal
causal-final sokkolóért sokkolókért
sokkolóakért
translative sokkolóvá sokkolókká
sokkolóakká
terminative sokkolóig sokkolókig
sokkolóakig
essive-formal sokkolóként sokkolókként
sokkolóakként
essive-modal — —
inessive sokkolóban sokkolókban
sokkolóakban
superessive sokkolón sokkolókon
sokkolóakon
adessive sokkolónál sokkolóknál
sokkolóaknál
illative sokkolóba sokkolókba
sokkolóakba
sublative sokkolóra sokkolókra
sokkolóakra
allative sokkolóhoz sokkolókhoz
sokkolóakhoz
elative sokkolóból sokkolókból
sokkolóakból
delative sokkolóról sokkolókról
sokkolóakról
ablative sokkolótól sokkolóktól
sokkolóaktól
non-attributive
possessive – singular 		sokkolóé sokkolóké
sokkolóaké
non-attributive
possessive – plural 		sokkolóéi sokkolókéi
sokkolóakéi

Derived terms

  • sokkolópisztoly

Adjective

sokkoló (comparative sokkolóbb, superlative legsokkolóbb)

  1. shocking (inspiring shock, startling)

Declension

Inflection of sokkoló
singular plural
nominative sokkoló sokkolók
sokkolóak
accusative sokkolót sokkolókat
sokkolóakat
dative sokkolónak sokkolóknak
sokkolóaknak
instrumental sokkolóval sokkolókkal
sokkolóakkal
causal-final sokkolóért sokkolókért
sokkolóakért
translative sokkolóvá sokkolókká
sokkolóakká
terminative sokkolóig sokkolókig
sokkolóakig
essive-formal sokkolóként sokkolókként
sokkolóakként
essive-modal — —
inessive sokkolóban sokkolókban
sokkolóakban
superessive sokkolón sokkolókon
sokkolóakon
adessive sokkolónál sokkolóknál
sokkolóaknál
illative sokkolóba sokkolókba
sokkolóakba
sublative sokkolóra sokkolókra
sokkolóakra
allative sokkolóhoz sokkolókhoz
sokkolóakhoz
elative sokkolóból sokkolókból
sokkolóakból
delative sokkolóról sokkolókról
sokkolóakról
ablative sokkolótól sokkolóktól
sokkolóaktól
non-attributive
possessive – singular 		sokkolóé sokkolóké
sokkolóaké
non-attributive
possessive – plural 		sokkolóéi sokkolókéi
sokkolóakéi

Derived terms

  • sokkolóan

Noun

sokkoló (plural sokkolók)

  1. stun gun, taser
    Synonyms: elektromos sokkoló, sokkolópisztoly

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative sokkoló sokkolók
accusative sokkolót sokkolókat
dative sokkolónak sokkolóknak
instrumental sokkolóval sokkolókkal
causal-final sokkolóért sokkolókért
translative sokkolóvá sokkolókká
terminative sokkolóig sokkolókig
essive-formal sokkolóként sokkolókként
essive-modal — —
inessive sokkolóban sokkolókban
superessive sokkolón sokkolókon
adessive sokkolónál sokkolóknál
illative sokkolóba sokkolókba
sublative sokkolóra sokkolókra
allative sokkolóhoz sokkolókhoz
elative sokkolóból sokkolókból
delative sokkolóról sokkolókról
ablative sokkolótól sokkolóktól
non-attributive
possessive – singular 		sokkolóé sokkolóké
non-attributive
possessive – plural 		sokkolóéi sokkolókéi
Possessive forms of sokkoló
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. sokkolóm sokkolóim
2nd person sing. sokkolód sokkolóid
3rd person sing. sokkolója sokkolói
1st person plural sokkolónk sokkolóink
2nd person plural sokkolótok sokkolóitok
3rd person plural sokkolójuk sokkolóik

Derived terms

  • sokkolóz, sokkolózik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.