szóvégmutató
Hungarian
Etymology
szóvég (“word ending, termination”) + mutató (“showing, indicating”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsoːveːɡmutɒtoː]
- Hyphenation: szó‧vég‧mu‧ta‧tó
- Rhymes: -toː
Adjective
szóvégmutató (not comparable)
- (lexicography) reverse (such that its entries are sorted alphabetically by their last letter, then second-to-last, and so on; also known as a tergo (literally “from the back”))
- szóvégmutató szótár ― reverse dictionary
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szóvégmutató | szóvégmutatók szóvégmutatóak |
| accusative | szóvégmutatót | szóvégmutatókat szóvégmutatóakat |
| dative | szóvégmutatónak | szóvégmutatóknak szóvégmutatóaknak |
| instrumental | szóvégmutatóval | szóvégmutatókkal szóvégmutatóakkal |
| causal-final | szóvégmutatóért | szóvégmutatókért szóvégmutatóakért |
| translative | szóvégmutatóvá | szóvégmutatókká szóvégmutatóakká |
| terminative | szóvégmutatóig | szóvégmutatókig szóvégmutatóakig |
| essive-formal | szóvégmutatóként | szóvégmutatókként szóvégmutatóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szóvégmutatóban | szóvégmutatókban szóvégmutatóakban |
| superessive | szóvégmutatón | szóvégmutatókon szóvégmutatóakon |
| adessive | szóvégmutatónál | szóvégmutatóknál szóvégmutatóaknál |
| illative | szóvégmutatóba | szóvégmutatókba szóvégmutatóakba |
| sublative | szóvégmutatóra | szóvégmutatókra szóvégmutatóakra |
| allative | szóvégmutatóhoz | szóvégmutatókhoz szóvégmutatóakhoz |
| elative | szóvégmutatóból | szóvégmutatókból szóvégmutatóakból |
| delative | szóvégmutatóról | szóvégmutatókról szóvégmutatóakról |
| ablative | szóvégmutatótól | szóvégmutatóktól szóvégmutatóaktól |
| non-attributive possessive – singular |
szóvégmutatóé | szóvégmutatóké szóvégmutatóaké |
| non-attributive possessive – plural |
szóvégmutatóéi | szóvégmutatókéi szóvégmutatóakéi |
Derived terms
Expressions