uszító
Hungarian
Etymology
uszít (“to incite, instigate”) + -ó (present-participle suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈusiːtoː]
- Hyphenation: uszí‧tó
- Rhymes: -toː
Participle
uszító
- present participle of uszít
Adjective
uszító (comparative uszítóbb, superlative leguszítóbb)
- instigating
- Synonyms: lázító, bujtogató
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | uszító | uszítóak |
| accusative | uszítót | uszítóakat |
| dative | uszítónak | uszítóaknak |
| instrumental | uszítóval | uszítóakkal |
| causal-final | uszítóért | uszítóakért |
| translative | uszítóvá | uszítóakká |
| terminative | uszítóig | uszítóakig |
| essive-formal | uszítóként | uszítóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | uszítóban | uszítóakban |
| superessive | uszítón | uszítóakon |
| adessive | uszítónál | uszítóaknál |
| illative | uszítóba | uszítóakba |
| sublative | uszítóra | uszítóakra |
| allative | uszítóhoz | uszítóakhoz |
| elative | uszítóból | uszítóakból |
| delative | uszítóról | uszítóakról |
| ablative | uszítótól | uszítóaktól |
| non-attributive possessive – singular |
uszítóé | uszítóaké |
| non-attributive possessive – plural |
uszítóéi | uszítóakéi |
Derived terms
- uszítóan
- uszítólag
Noun
uszító (plural uszítók)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | uszító | uszítók |
| accusative | uszítót | uszítókat |
| dative | uszítónak | uszítóknak |
| instrumental | uszítóval | uszítókkal |
| causal-final | uszítóért | uszítókért |
| translative | uszítóvá | uszítókká |
| terminative | uszítóig | uszítókig |
| essive-formal | uszítóként | uszítókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | uszítóban | uszítókban |
| superessive | uszítón | uszítókon |
| adessive | uszítónál | uszítóknál |
| illative | uszítóba | uszítókba |
| sublative | uszítóra | uszítókra |
| allative | uszítóhoz | uszítókhoz |
| elative | uszítóból | uszítókból |
| delative | uszítóról | uszítókról |
| ablative | uszítótól | uszítóktól |
| non-attributive possessive – singular |
uszítóé | uszítóké |
| non-attributive possessive – plural |
uszítóéi | uszítókéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | uszítóm | uszítóim |
| 2nd person sing. | uszítód | uszítóid |
| 3rd person sing. | uszítója | uszítói |
| 1st person plural | uszítónk | uszítóink |
| 2nd person plural | uszítótok | uszítóitok |
| 3rd person plural | uszítójuk | uszítóik |
Derived terms
Expressions
Further reading
- uszító in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.