vált

See also: valt and vält

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈvaːlt]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: vált
  • Rhymes: -aːlt

Etymology 1

From the vál- stem of válik (“[intr.] to separate”, growing apart) +‎ -t (causative suffix). For the suffix, compare olt (“to graft”, getting something into something else) and kelt (“wake [somebody] up”).[1]

Verb

vált

  1. (transitive) to change, replace, exchange (to supply or substitute an equivalent for)
    Synonyms: cserél, kicserél
    Hazamentem ruhát váltani. ― I went home to change clothes.
  2. (transitive) to change (to make something into something different)
    • 1936, Edith Hoffmann, “Greco”, in Nyugat‎[1], volume 29, number 6:
      A keresztény művészet dús éltetője, a misztika, mely ebben az időben friss erővel lobbant fel a középkori hagyományokat erősen őrző Spanyolországban, Velencében is gyökeret vert, s nagy olasz képviselője, Tintoretto, ekkor már ebben a szellemben dolgozott. Titokzatossággal és látomásokkal telt meg művészete, s belefogott már leghatalmasabb alkotásába, a Scuola di San Rocco falképeibe. Tizian pedig, Tintoretto hatása alatt, öregkorára stílust váltott, izzóbb, idegesebb és izgatóbb lett, és szintén a misztika felé hajló.
      (please add an English translation of this quotation)
    Hirtelen témát váltott. ― He/she suddenly changed the subject.
  3. (transitive) to exchange, switch, trade (objects, words, etc.)
    • 1872, Mór Jókai, Az arany ember[2] (Timar’s Two Worlds),[3] part 3, chapter 2, translated by Mrs. Hegan Kennard:
      Egy napon azt mondta Mihály odahaza, hogy le kell mennie Levetincre, ahonnan csak egy hónap múlva kerül majd elő. Minden úti készület úgy volt intézve, hogy hosszú időre távol marad. ¶ Mikor a házastársak búcsúcsókot váltottak egymással: hideg, látszólagos, szerződéses csókot, Athalie is jelen volt.
      One day Michael said at home that he had to go to Levetinczy, and could hardly get back in less than a month. All his preparations were made for a long absence. When the married couple took leave of each other with a kiss―a cool, conventional kiss―Athalie was present. [literally, “…exchanged a farewell kiss with each other…”]
    • 1862, Zsigmond Kemény, “Grim Time”, in Zord idő‎[4], part 1, chapter 1:
      […] Deák Dániel uram őkegyelme elég frissen vágtatna Buda elébe, mert ép lábszárakkal áldotta meg az Isten, s a lovaglásban akármelyik portyázóval versenyez; de fájdalom! a csúz miatt ujjai bogosak és merevek. Következésképpen Budavárnál farkasszemet fog ugyan a németekkel váltani, de teremtuccse, egyet sem vág le közülök.
      The lord honorable Dániel Deák would ride to Buda fresh enough, for God has blessed him with sound legs, and in riding he can compete with any portage; but alas! rheumatism has made his fingers crooked and stiff. Consequently, he will exchange a stare with the Germans at Buda Castle, but egad, he will not cut down any of them.
    Váltottak néhány szót. ― They exchanged a few words.
    Synonym: cserél
  4. (intransitive) to change, turn, become (-ra/-re)
  5. (transitive, intransitive) to follow, replace, succeed (to take the place of; to fulfill the end or office of)
  6. (transitive) to book (a ticket)
    Két jegyet váltottam a koncertre. ― I booked two tickets for the concert.
    Synonyms: vesz, vásárol
  7. (transitive, intransitive) to change (money) for smaller denominations
    Synonym: felvált
  8. (transitive, intransitive) to convert (money) into another currency
    Dollárt váltottak euróra. ― They converted dollars into euros.
  9. (intransitive, colloquial, automotive) to shift gears (to change the gear in a motor vehicle)
    • 2012, Miklós Gábor Kövesdi (translator), Kathy Reichs, A csontok nem hazudnak (Deadly Décisions), Ulpius-ház →ISBN, chapter 29, page 283:
      Gépiesen váltottam és kormányoztam, alig vettem tudomást a körülöttem lévő forgalomról.
      I steered and shifted [reversed in the Hungarian translation] robotically, barely noticing the traffic around me.
  10. (intransitive, archaic) to turn (to change one's direction of travel)
    Északnak váltott. ― He/she turned to the north.
    Synonyms: fordul, tér, eltér
Conjugation
Conjugation of vált
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. váltok váltasz vált váltunk váltotok váltanak
def. váltom váltod váltja váltjuk váltjátok váltják
2nd obj váltalak
past indef. váltottam váltottál váltott váltottunk váltottatok váltottak
def. váltottam váltottad váltotta váltottuk váltottátok váltották
2nd obj váltottalak
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. váltani fog.
archaic
preterite 		indef. válték váltál válta váltánk váltátok váltának
def. váltám váltád váltá váltánk váltátok válták
2nd obj váltálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. vált vala, váltott vala/volt.
archaic future indef. váltandok váltandasz váltand váltandunk váltandotok váltandanak
def. váltandom váltandod váltandja váltandjuk váltandjátok váltandják
2nd obj váltandalak
condi­tional pre­sent indef. váltanék váltanál váltana váltanánk váltanátok váltanának
def. váltanám váltanád váltaná váltanánk
(or váltanók) 		váltanátok váltanák
2nd obj váltanálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. váltott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. váltsak válts or
váltsál 		váltson váltsunk váltsatok váltsanak
def. váltsam váltsd or
váltsad 		váltsa váltsuk váltsátok váltsák
2nd obj váltsalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. váltott légyen
infinitive váltani váltanom váltanod váltania váltanunk váltanotok váltaniuk
other
forms 		verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
váltás váltó váltott váltandó váltva (váltván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of vált
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. válthatok válthatsz válthat válthatunk válthattok válthatnak
def. válthatom válthatod válthatja válthatjuk válthatjátok válthatják
2nd obj válthatlak
past indef. válthattam válthattál válthatott válthattunk válthattatok válthattak
def. válthattam válthattad válthatta válthattuk válthattátok válthatták
2nd obj válthattalak
archaic
preterite 		indef. válthaték válthatál válthata válthatánk válthatátok válthatának
def. válthatám válthatád válthatá válthatánk válthatátok válthaták
2nd obj válthatálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. válthat vala, válthatott vala/volt.
archaic future indef. válthatandok
or váltandhatok 		válthatandasz
or váltandhatsz 		válthatand
or váltandhat 		válthatandunk
or váltandhatunk 		válthatandotok
or váltandhattok 		válthatandanak
or váltandhatnak
def. válthatandom
or váltandhatom 		válthatandod
or váltandhatod 		válthatandja
or váltandhatja 		válthatandjuk
or váltandhatjuk 		válthatandjátok
or váltandhatjátok 		válthatandják
or váltandhatják
2nd obj válthatandalak
or váltandhatlak
condi­tional pre­sent indef. válthatnék válthatnál válthatna válthatnánk válthatnátok válthatnának
def. válthatnám válthatnád válthatná válthatnánk
(or válthatnók) 		válthatnátok válthatnák
2nd obj válthatnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. válthatott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. válthassak válthass or
válthassál 		válthasson válthassunk válthassatok válthassanak
def. válthassam válthasd or
válthassad 		válthassa válthassuk válthassátok válthassák
2nd obj válthassalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. válthatott légyen
infinitive (válthatni) (válthatnom) (válthatnod) (válthatnia) (válthatnunk) (válthatnotok) (válthatniuk)
other
forms 		positive adjective negative adjective adverbial participle
váltható válthatatlan (válthatva / válthatván)
Derived terms

(With verbal prefixes):

Etymology 2

From the vál- stem of válik +‎ -t (past-tense and past-participle suffix).

Verb

vált

  1. third-person plural indicative past indefinite of válik

Participle

vált

  1. past participle of válik

References

  1. ^ vált in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • (to change, exchange): vált in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • (the past participle of válik (“to become”)): vált in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.