levés

See also: leves and lèves

French

Participle

levés m pl

  1. masculine plural of levé

Anagrams

Hungarian

Etymology

From the shared lev- stem of van (“to be”) and lesz (“to become”) +‎ -és.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈlɛveːʃ]
  • Hyphenation: le‧vés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun

levés (usually uncountable, plural levések)

  1. verbal noun of lesz:
    1. (philosophy, rare) becoming (into something: -vá/-vé)
    2. (poetic, rare) synonym of létrejövés or keletkezés (“coming into being”)
  2. (folksy, chiefly in phrases) verbal noun of van, alternative form of lét (“being”) (e.g. at some place or in some situation)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative levés levések
accusative levést levéseket
dative levésnek levéseknek
instrumental levéssel levésekkel
causal-final levésért levésekért
translative levéssé levésekké
terminative levésig levésekig
essive-formal levésként levésekként
essive-modal — —
inessive levésben levésekben
superessive levésen levéseken
adessive levésnél levéseknél
illative levésbe levésekbe
sublative levésre levésekre
allative levéshez levésekhez
elative levésből levésekből
delative levésről levésekről
ablative levéstől levésektől
non-attributive
possessive – singular 		levésé levéseké
non-attributive
possessive – plural 		levéséi levésekéi
Possessive forms of levés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. levésem levéseim
2nd person sing. levésed levéseid
3rd person sing. levése levései
1st person plural levésünk levéseink
2nd person plural levésetek levéseitek
3rd person plural levésük levéseik

See also

The seven sz-v stem verbs
  • eszik (“to eat”)
  • iszik (“to drink”)
  • hisz (“to believe, think”)
  • visz (“to take, carry”)
  • lesz (“to become; will be”)

  • tesz (“to do; to put”)
  • vesz (“to take, get, grab,  buy”)
Indicative
1st-p. sg. 		eszem, iszom,
hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek 		Infinitive enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni Pres. part. evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő
Past
1st p. sg. 		ettem, ittam, hittem, vittem,
lettem, tettem, vettem 		Verbal
nouns 		evés, ivás, (hivés,) vivés,
levés, tevés, vevés
Imperative
1st-p. sg. 		egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek Past 3rd sg. evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett Other
nouns 		étel, ital, hitel, vitel,  (lét,) tétel, vétel
(obs./archaic  őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) — lény, tény, vény

Further reading

  • (being; becoming): levés in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • (to carve off, chisel off; to remove by chiseling or carving): levés , from le- +‎ vés

Old French

Verb

levés

  1. inflection of lever:
    1. masculine past participle
    2. second-person plural imperative

Spanish

Verb

levés

  1. second-person singular voseo present subjunctive of levar
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.