vitel

Catalan

Noun

vitel m (plural vitels)

  1. yolk
    Synonym: rovell

Derived terms

Hungarian

Etymology

visz (“to carry, to take”) +‎ -tel (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈvitɛl]
  • Hyphenation: vi‧tel
  • Rhymes: -ɛl

Noun

vitel (plural vitelek)

  1. verbal noun of visz:
    1. carrying, taking, applying (often with -ra/-re)
      A festék szövetre vitele többéves gyakorlatot kíván. ― Applying paint to the fabric requires years of experience.
    2. (figuratively, formal) management, administration (the continuous management of something)
      Most éppen termékeink piacra vitelével foglalkozom. ― Right now I’m working on placing of our products on the market.

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vitel vitelek
accusative vitelt viteleket
dative vitelnek viteleknek
instrumental vitellel vitelekkel
causal-final vitelért vitelekért
translative vitellé vitelekké
terminative vitelig vitelekig
essive-formal vitelként vitelekként
essive-modal — —
inessive vitelben vitelekben
superessive vitelen viteleken
adessive vitelnél viteleknél
illative vitelbe vitelekbe
sublative vitelre vitelekre
allative vitelhez vitelekhez
elative vitelből vitelekből
delative vitelről vitelekről
ablative viteltől vitelektől
non-attributive
possessive – singular 		vitelé viteleké
non-attributive
possessive – plural 		viteléi vitelekéi
Possessive forms of vitel
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vitelem viteleim
2nd person sing. viteled viteleid
3rd person sing. vitele vitelei
1st person plural vitelünk viteleink
2nd person plural viteletek viteleitek
3rd person plural vitelük viteleik

Derived terms

  • vitelű
Compound words
Nouns derived from prefixed forms of visz

See also

The seven sz-v stem verbs
  • eszik (“to eat”)
  • iszik (“to drink”)
  • hisz (“to believe, think”)
  • visz (“to take, carry”)
  • lesz (“to become; will be”)

  • tesz (“to do; to put”)
  • vesz (“to take, get, grab,  buy”)
Indicative
1st-p. sg. 		eszem, iszom,
hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek 		Infinitive enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni Pres. part. evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő
Past
1st p. sg. 		ettem, ittam, hittem, vittem,
lettem, tettem, vettem 		Verbal
nouns 		evés, ivás, (hivés,) vivés,
levés, tevés, vevés
Imperative
1st-p. sg. 		egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek Past 3rd sg. evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett Other
nouns 		étel, ital, hitel, vitel,  (lét,) tétel, vétel
(obs./archaic  őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) — lény, tény, vény

Further reading

  • vitel in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.