megköszön

Hungarian

Etymology

meg- +‎ köszön

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛkːøsøn]
  • Hyphenation: meg‧kö‧szön
  • Rhymes: -øn

Verb

megköszön

  1. (transitive) to thank somebody (-nak/-nek) for something (-t/-ot/-at/-et/-öt), to give thanks to somebody for something
    Megköszönték a vendéglátást.They thanked for the hospitality.
    Megköszöntem a családomnak, hogy támogattak.I thanked my family for their support.

Conjugation

Conjugation of megköszön
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megköszönök megköszönsz megköszön megköszönünk megköszöntök megköszönnek
def. megköszönöm megköszönöd megköszöni megköszönjük megköszönitek megköszönik
2nd obj megköszönlek
past indef. megköszöntem megköszöntél megköszönt megköszöntünk megköszöntetek megköszöntek
def. megköszöntem megköszönted megköszönte megköszöntük megköszöntétek megköszönték
2nd obj megköszöntelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog köszönni.
archaic
preterite
indef. megköszönék megköszönél megköszöne megköszönénk megköszönétek megköszönének
def. megköszöném megköszönéd megköszöné megköszönénk megköszönétek megköszönék
2nd obj megköszönélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megköszön vala, megköszönt vala/volt.
archaic future indef. megköszönendek megköszönendesz megköszönend megköszönendünk megköszönendetek megköszönendenek
def. megköszönendem megköszönended megköszönendi megköszönendjük megköszönenditek megköszönendik
2nd obj megköszönendelek
condi­tional pre­sent indef. megköszönnék megköszönnél megköszönne megköszönnénk megköszönnétek megköszönnének
def. megköszönném megköszönnéd megköszönné megköszönnénk
(or megköszönnők)
megköszönnétek megköszönnék
2nd obj megköszönnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megköszönt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megköszönjek megköszönj or
megköszönjél
megköszönjön megköszönjünk megköszönjetek megköszönjenek
def. megköszönjem megköszönd or
megköszönjed
megköszönje megköszönjük megköszönjétek megköszönjék
2nd obj megköszönjelek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megköszönt légyen
infinitive megköszönni megköszönnöm megköszönnöd megköszönnie megköszönnünk megköszönnötök megköszönniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
megköszönés megköszönő megköszönt megköszönendő megköszönve (megköszönvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem köszön meg or meg is köszön.
Potential conjugation of megköszön
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megköszönhetek megköszönhetsz megköszönhet megköszönhetünk megköszönhettek megköszönhetnek
def. megköszönhetem megköszönheted megköszönheti megköszönhetjük megköszönhetitek megköszönhetik
2nd obj megköszönhetlek
past indef. megköszönhettem megköszönhettél megköszönhetett megköszönhettünk megköszönhettetek megköszönhettek
def. megköszönhettem megköszönhetted megköszönhette megköszönhettük megköszönhettétek megköszönhették
2nd obj megköszönhettelek
archaic
preterite
indef. megköszönheték megköszönhetél megköszönhete megköszönheténk megköszönhetétek megköszönhetének
def. megköszönhetém megköszönhetéd megköszönheté megköszönheténk megköszönhetétek megköszönheték
2nd obj megköszönhetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megköszönhet vala, megköszönhetett vala/volt.
archaic future indef. megköszönhetendek
or megköszönandhatok
megköszönhetendesz
or megköszönandhatsz
megköszönhetend
or megköszönandhat
megköszönhetendünk
or megköszönandhatunk
megköszönhetendetek
or megköszönandhattok
megköszönhetendenek
or megköszönandhatnak
def. megköszönhetendem
or megköszönandhatom
megköszönhetended
or megköszönandhatod
megköszönhetendi
or megköszönandhatja
megköszönhetendjük
or megköszönandhatjuk
megköszönhetenditek
or megköszönandhatjátok
megköszönhetendik
or megköszönandhatják
2nd obj megköszönhetendelek
or megköszönandhatlak
condi­tional pre­sent indef. megköszönhetnék megköszönhetnél megköszönhetne megköszönhetnénk megköszönhetnétek megköszönhetnének
def. megköszönhetném megköszönhetnéd megköszönhetné megköszönhetnénk
(or megköszönhetnők)
megköszönhetnétek megköszönhetnék
2nd obj megköszönhetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megköszönhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megköszönhessek megköszönhess or
megköszönhessél
megköszönhessen megköszönhessünk megköszönhessetek megköszönhessenek
def. megköszönhessem megköszönhesd or
megköszönhessed
megköszönhesse megköszönhessük megköszönhessétek megköszönhessék
2nd obj megköszönhesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megköszönhetett légyen
infinitive (megköszönhetni) (megköszönhetnem) (megköszönhetned) (megköszönhetnie) (megköszönhetnünk) (megköszönhetnetek) (megköszönhetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
megköszönhető megköszönhetetlen (megköszönhetve / megköszönhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem köszönhet meg or meg is köszönhet.

Derived terms

  • megköszönés

Further reading

  • megköszön in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.