szóelem

Hungarian

Etymology

szó (“word”) +‎ elem (“element”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsoːɛlɛm]
  • Hyphenation: szó‧elem

Noun

szóelem (plural szóelemek)

  1. morpheme
    Synonym: morféma
    Hyponyms: előtag, utótag, szótő, toldalék, képző, jel, rag

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szóelem szóelemek
accusative szóelemet szóelemeket
dative szóelemnek szóelemeknek
instrumental szóelemmel szóelemekkel
causal-final szóelemért szóelemekért
translative szóelemmé szóelemekké
terminative szóelemig szóelemekig
essive-formal szóelemként szóelemekként
essive-modal — —
inessive szóelemben szóelemekben
superessive szóelemen szóelemeken
adessive szóelemnél szóelemeknél
illative szóelembe szóelemekbe
sublative szóelemre szóelemekre
allative szóelemhez szóelemekhez
elative szóelemből szóelemekből
delative szóelemről szóelemekről
ablative szóelemtől szóelemektől
non-attributive
possessive – singular 		szóelemé szóelemeké
non-attributive
possessive – plural 		szóeleméi szóelemekéi
Possessive forms of szóelem
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szóelemem szóelemeim
2nd person sing. szóelemed szóelemeid
3rd person sing. szóeleme szóelemei
1st person plural szóelemünk szóelemeink
2nd person plural szóelemetek szóelemeitek
3rd person plural szóelemük szóelemeik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.