elem
See also: Appendix:Variations of "elem"
English
Noun
elem
- (Philippines, colloquial) Clipping of elementary (elementary school).
Anagrams
Hungarian
Etymology
First attested in 1808. Shortened from Hungarian obsolete elementum, from Latin elementum.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛlɛm]
Audio: (file) - Hyphenation: elem
- Rhymes: -ɛm
Noun
elem (plural elemek)
- battery (a device that produces electricity)
- Synonyms: telep, akkumulátor
- (chemistry) chemical element
- element, component, constituent
- Synonyms: tag, rész, alkotórész, alkotóelem, összetevő, komponens
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | elem | elemek |
| accusative | elemet | elemeket |
| dative | elemnek | elemeknek |
| instrumental | elemmel | elemekkel |
| causal-final | elemért | elemekért |
| translative | elemmé | elemekké |
| terminative | elemig | elemekig |
| essive-formal | elemként | elemekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | elemben | elemekben |
| superessive | elemen | elemeken |
| adessive | elemnél | elemeknél |
| illative | elembe | elemekbe |
| sublative | elemre | elemekre |
| allative | elemhez | elemekhez |
| elative | elemből | elemekből |
| delative | elemről | elemekről |
| ablative | elemtől | elemektől |
| non-attributive possessive – singular |
elemé | elemeké |
| non-attributive possessive – plural |
eleméi | elemekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | elemem | elemeim |
| 2nd person sing. | elemed | elemeid |
| 3rd person sing. | eleme | elemei |
| 1st person plural | elemünk | elemeink |
| 2nd person plural | elemetek | elemeitek |
| 3rd person plural | elemük | elemeik |
Derived terms
Compound words with this term at the beginning
- elemátalakítás
- elemcsoport
- elemfajta
- elemgyakoriság
- elemkészlet
- elemlámpa
- elemmolekula
- elemszám
- elemszilárdulás
Compound words with this term at the end
- adatelem
- alapelem
- alkotóelem
- bútorelem
- ceruzaelem
- detektorelem
- díszítőelem
- életelem
- építőelem
- épületelem
- érzékelőelem
- falazóelem
- falelem
- fényelem
- fűtőelem
- galvánelem
- gépelem
- gombelem
- góliátelem
- halogénelem
- hídelem
- hőelem
- jelentéselem
- kabaréelem
- kapcsolóelem
- keretelem
- kötőelem
- laposelem
- lételem
- lőelem
- mikroelem
- napelem
- normálelem
- nullelem
- nyomelem
- ötvözőelem
- őselem
- panelelem
- részelem
- rúdelem
- stíluselem
- szárazelem
- színelem
- szóelem
- termoelem
- térelem
- tömítőelem
- villanyelem
- Volta-elem
- zajelem
- zseblámpaelem
Expressions
- elemébe jön
- elemében van
- kémiai elem
References
- ^ elem in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- elem in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- elem in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).
Middle Welsh
Alternative forms
- elym
Pronunciation
- IPA(key): /ˈelem/
Verb
elem
- first-person plural imperfect subjunctive of mynet
Welsh
Pronunciation
- (North Wales) IPA(key): /ˈɛlɛm/
- (South Wales) IPA(key): /ˈeːlɛm/, /ˈɛlɛm/
Verb
elem
- (literary) first-person plural imperfect subjunctive of mynd