szürke
Hungarian
Etymology
From Proto-Finno-Ugric *ćerɜ (“grey”) + -ke (diminutive suffix).[1][2]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsyrkɛ]
Audio: (file) - Hyphenation: szür‧ke
- Rhymes: -kɛ
Adjective
szürke (comparative szürkébb, superlative legszürkébb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szürke | szürkék |
| accusative | szürkét | szürkéket |
| dative | szürkének | szürkéknek |
| instrumental | szürkével | szürkékkel |
| causal-final | szürkéért | szürkékért |
| translative | szürkévé | szürkékké |
| terminative | szürkéig | szürkékig |
| essive-formal | szürkeként | szürkékként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szürkében | szürkékben |
| superessive | szürkén | szürkéken |
| adessive | szürkénél | szürkéknél |
| illative | szürkébe | szürkékbe |
| sublative | szürkére | szürkékre |
| allative | szürkéhez | szürkékhez |
| elative | szürkéből | szürkékből |
| delative | szürkéről | szürkékről |
| ablative | szürkétől | szürkéktől |
| non-attributive possessive – singular |
szürkéé | szürkéké |
| non-attributive possessive – plural |
szürkééi | szürkékéi |
Derived terms
- szürkeség
- szürkéllik
- szürkés
- szürkít
- szürkül → szürkület
Compound words
Expressions
See also
| fehér | szürke | fekete |
| piros/vörös; karmazsin/bíborvörös | narancssárga; barna | (citrom)sárga; krém-/vajszínű |
| citromzöld | zöld | mentazöld |
| cián/kékeszöld; zöldeskék | azúr(kék)/égszínkék | kék |
| ibolya(sz.); indigó(sz.)/kékeslila | bíbor(sz.)/bordó; lila | rózsaszín |
References
- ^ szürke in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
- ^ Entry #62 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
Further reading
- szürke in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.