aki

See also: Appendix:Variations of "aki"

Abenaki

Alternative forms

Etymology

Cognate to Mohegan-Pequot ahki, Unami hàki. From Proto-Algonquian *askyi.

Noun

aki

  1. land

References

Afar

Pronunciation

  • IPA(key): /aˈki/ [ʔʌˈkɪ]
  • Hyphenation: a‧ki

Determiner

akí

  1. other, another

References

  • E. M. Parker, R. J. Hayward (1985) “aki”, in An Afar-English-French dictionary (with Grammatical Notes in English), University of London, →ISBN
  • Mohamed Hassan Kamil (2015) L’afar: description grammaticale d’une langue couchitique (Djibouti, Erythrée et Ethiopie)‎[1], Paris: Université Sorbonne Paris Cité (doctoral thesis)

Ainu

Noun

aki (Kana spelling アキ)

  1. alternative form of ak

Bikol Central

Pronunciation

  • IPA(key): /ˈʔakiʔ/ [ˈʔa.kiʔ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: a‧ki

Noun

akì (Basahan spelling ᜀᜃᜒ)

  1. child; kid
    Synonym: akos
  2. (by extension) baby; infant
    Synonym: umboy

Adjective

akì (plural araki, intensified akion, plural intensified arakion, Basahan spelling ᜀᜃᜒ)

  1. young; junior
    Synonym: hoben
    Antonym: gurang
  2. naive (too young)
    Synonym: inosente

Derived terms

See also

Hungarian

Etymology

az +‎ ki

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɒki]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: aki
  • Rhymes: -ki

Pronoun

aki

  1. (relative) who

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative aki akik
accusative akit akiket
dative akinek akiknek
instrumental akivel akikkel
causal-final akiért akikért
translative akivé akikké
terminative akiig akikig
essive-formal akiként akikként
essive-modal — —
inessive akiben akikben
superessive akin akiken
adessive akinél akiknél
illative akibe akikbe
sublative akire akikre
allative akihez akikhez
elative akiből akikből
delative akiről akikről
ablative akitől akiktől
non-attributive
possessive – singular 		akié akiké
non-attributive
possessive – plural 		akiéi akikéi
Possessive forms of aki
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. akim akijeim (or akiim)
2nd person sing. akid akijeid (or akiid)
3rd person sing. akije akijei (or akii)
1st person plural akink akijeink (or akiink)
2nd person plural akitek akijeitek (or akiitek)
3rd person plural akijük akijeik (or akiik)


Derived terms

Expressions

See also

Hungarian table of correlatives (see also Hungarian demonstrative adverbs)
question question
word 		this that same every-/all no- relative some- any- other-/else- a few
e/i- a/o- ugyan- mind-
minden- 		se(m/n)- a- vala- akár-, bár- más- né-
who ki ő ugyanő mindenki senki aki valaki akárki, bárki másvalaki –
what mi ez az ugyanez
ugyanaz		 minden
mindez, mindaz		 semmi ami, amely valami akármi, bármi más
másvalami		 –
which melyik mindegyik
mind		 semelyik
egyik sem		 amelyik valamelyik
egyik		 akármelyik, bármelyik másik némelyik
how hogy(an)
miként, mint
miképp(en) 		így
ekként
ekképp(en)		 úgy
akként
akképp(en)		 ugyanígy
ugyanúgy		 mindenhogy(an)
mindenképp(en)
mindenféleképpen		 sehogy(an)1
semmiképp(en)
semmiféleképpen		 ahogy(an)
(a)mint
(a)miképpen		 valahogy(an)2
valamiképp(en)		 akárhogy(an), bárhogy(an)
akár-/bármiképpen		 máshogy(an)
másként
másképp(en)		 némiképpen
what…like
what kind 		milyen
miféle 		ilyen
efféle		 olyan
afféle		 ugyanilyen
ugyanolyan		 mindenféle semmilyen
semmiféle		 amilyen valamilyen
valamiféle		 akármilyen, bármilyen
akármiféle, bármiféle		 másmilyen, másfajta
másféle		 néhányféle
where hol itt ott ugyanitt
ugyanott		 mindenhol
mindenütt		 sehol ahol valahol akárhol, bárhol máshol
másutt		 néhol
from where honnan innen onnan ugyaninnen
ugyanonnan		 mindenhonnan sehonnan ahonnan valahonnan akárhonnan, bárhonnan máshonnan –
to where hova
hová 		ide oda ugyanide
ugyanoda		 mindenhova
mindenhová		 sehova
sehová		 ahova
ahová		 valahova
valahová		 akárhova, bárhova
akárhová, bárhová		 máshova
máshová		 –
from which way merről erről arról ugyanerről
ugyanarról		 mindenfelől semerről amerről valamerről akármerről, bármerről másfelől –
which way merre
merrefelé 		erre
errefelé		 arra
arrafelé		 ugyanerre
ugyanarra		 mindenfelé semerre amerre valamerre akármerre, bármerre másfelé –
why miért ezért azért ugyanezért
ugyanazért		 mindenért semmiért amiért valamiért akármiért, bármiért másért –
how many hány ennyi annyi ugyanennyi
ugyanannyi		 mind
az összes		 sehány ahány valahány akárhány, bárhány – néhány
how much mennyi semennyi amennyi valamennyi akármennyi, bármennyi némi
what extent mennyire ennyire annyira ugyanennyire
ugyanannyira		 (teljesen) semennyire amennyire valamennyire akármennyire, bármennyire – –
what size mekkora ekkora akkora ugyanekkora
ugyanakkora		 (az egész) semekkora amekkora valamekkora akármekkora, bármekkora – –
what time mikor ekkor akkor ugyanekkor
ugyanakkor		 mindig soha/sose(m)
sohase(m)
semmikor		 amikor valamikor akármikor, bármikor máskor néha
how long
how far 		meddig eddig addig ugyaneddig
ugyanaddig		 (végig)3 semeddig amíg
ameddig		 valameddig akármeddig, bármeddig –  –

1 Semhogy and semmint are conjunctions meaning “(rather) than”, “before” (as in inkább meghal, semhogy… ― he'll rather die than…).
2 Valamint is now only used in the sense of “as well as” in enumerations.
3 Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (“whoever”); is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (“no matter what”).

Further reading

  • aki in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • aki in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).

Ibaloi

Noun

aki

  1. monkey

Iban

Etymology

Inherited from Proto-Austronesian *aki.

Pronunciation

  • IPA(key): /akiʔ/
  • Hyphenation: a‧ki
  • Rhymes: -ki

Noun

aki

  1. grandfather

Icelandic

Verb

aki

  1. first-person singular active present subjunctive of aka
  2. third-person singular active present subjunctive of aka
  3. third-person plural active present subjunctive of aka

Indonesian

Pronunciation

Etymology 1

Inherited from Malay aki.

Noun

aki (plural aki-aki)

  1. grandfather
    Synonyms: datuk, kakek

Etymology 2

Borrowed from Dutch accu (“battery”), from accumulator, from French accumulateur, from Latin accumulātor.

Noun

aki (plural aki-aki)

  1. battery, a device storing electricity
    Synonyms: aki, akumulator, baterai, batu
    Synonyms: akumulator, penumpuk (Standard Malay)
  2. accumulator

Etymology 3

Noun

aki (plural aki-aki)

  1. (military) syllabic abbreviation of ayun kiri (“left swing”)

Further reading

Japanese

Romanization

aki

  1. Rōmaji transcription of あき

Ladino

Alternative forms

Etymology

Inherited from Old Spanish aqui (“here”).

Pronunciation

  • Audio (Paris):(file)

Adverb

aki (Hebrew spelling אקי)[1]

  1. (location) here
    Coordinate terms: ayá, ayí
    • 1994, Salamon Bicerano, Relatos i refleksiones‎[2], Gözlem Gazetecilik Basın ve Yayın, →ISBN, page 256:
      De kuando par aki las ranas se mesklan de azer alavasyones al Dio?
      Since when did frogs over here interfere in giving praise to God?
    • 1995, Aki Yerushalayim‎[3], numbers 49–52, page 78:
      Fortuna mos traye aki, prezentados kon una boz rika i melodioza, kon akompanyamientos de una ekselente orkestra, […]
      Fortune brings us here, it presents us with a rich and melodious voice with the accompaniments of an excellent orchestra.

References

  1. ^ “aki”, in Trezoro de la Lengua Djudeoespanyola [Treasure of the Judeo-Spanish Language] (in Ladino, Hebrew, and English), Instituto Maale Adumim

Malay

Etymology

Inherited from Proto-Austronesian *aki.

Pronunciation

  • IPA(key): /ˈaki/ [ˈa.ki]
  • Hyphenation: a‧ki

Noun

aki (Jawi spelling اکي, plural aki-aki)

  1. grandfather
    Synonym: datuk

Derived terms

  • aki-aki

Descendants

  • > Indonesian: aki (inherited)

References

Molbog

Etymology

Inherited from Proto-Austronesian *aki.

Noun

aki

  1. grandfather

Mongondow

Etymology

Inherited from Proto-Austronesian *aki.

Pronunciation

  • IPA(key): /ˈaki/
  • Hyphenation: a‧ki

Noun

aki

  1. grandfather

See also

  • ba'ai (“grandmother”)

Mouk-Aria

Noun

aki

  1. water
    • 1994, Tom Dutton, Darrell T. Tryon, Language Contact and Change in the Austronesian World, →ISBN:
      aki ka basex — ti-basex aki
      this water is spilling — they are spilling water

Further reading

  • W. R. Thurston, The Bibling Languages of Northwestern New Britain, in M. D. Ross, Studies in Languages of New Britain and New Ireland (Canberra: Pacific Linguistics, 1996)

Ojibwe

Etymology

From Proto-Algonquian *atkyi.

Pronunciation

  • IPA(key): /ʌˈkʰɪ/

Noun

aki inan (plural akiin, diminutive akiins, locative akiing, locative distributive akiikaang, stem aky-)

  1. earth, land, ground
    Nimiigaadaan indakiim ji-ganawendamaan.
    I'm fighting to keep my land.
  2. country, nation
  3. moss

Derived terms

See also

References

Old Norse

Verb

aki

  1. third-person singular/plural present active subjunctive of aka

Papiamentu

Etymology

From Portuguese aqui and Spanish aquí.

Pronoun

aki

  1. here

Portuguese

Adverb

aki

  1. (Brazil, text messaging, Internet slang) alternative spelling of aqui (“here”)

Sema

Noun

aki

  1. house

References

Sundanese

Etymology

Inherited from Proto-Austronesian *aki.

Noun

aki (Sundanese script ᮃᮊᮤ)

  1. grandfather

Tangam

Etymology

From Proto-Tani *aki.

Noun

aki

  1. guts

References

  • Mark W. Post (2017) The Tangam Language: Grammar, Lexicon and Texts, →ISBN

Ternate

Etymology

From Proto-North Halmahera *akir ("tongue").

Pronunciation

  • IPA(key): /ˈa.ki/

Noun

aki

  1. (anatomy) tongue

References

  • Rika Hayami-Allen (2001) A descriptive study of the language of Ternate, the northern Moluccas, Indonesia, University of Pittsburgh

Thao

Noun

aki

  1. god; deity

Ye'kwana

Variant orthographies
ALIV aki
Brazilian standard aki
New Tribes aqui

Alternative forms

  • aaki (Cunucunuma River dialect)

Pronunciation

  • IPA(key): [aki]

Noun

aki (obligatorily possessed; possessed akiyü)

  1. (Caura River dialect and Brazil) blood
    Synonym: munu

References

  • Cáceres, Natalia (2011) “aki”, in Grammaire Fonctionnelle-Typologique du Ye’kwana‎[4], Lyon
  • Costa, Isabella Coutinho, Silva, Marcelo Costa da, Rodrigues, Edmilson Magalhães (2021) “akiiyö”, in Portal Japiim: Dicionário Ye'kwana‎[5], Museu do Índio/FUNAI
  • Hall, Katherine Lee (1988) The morphosyntax of discourse in De'kwana Carib, volumes I and II, Saint Louis, Missouri: PhD Thesis, Washington University, page 289
  • Hall, Katherine (2007) “munu”, in Mary Ritchie Key & Bernard Comrie, editors, The Intercontinental Dictionary Series‎[6], Leipzig: Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology, published 2021
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.