ez

See also: Appendix:Variations of "ez"

English

Adjective

ez

  1. (text messaging, especially video games) Abbreviation of easy.
    LOL too ez. ur so bad
    • 2023 February 1, @Dooter18769429, Twitter‎[1], archived from the original on 17 November 2023:
      Just use a courier to send your phone/laptop back every once a week it's that ez ¶ /s
    • 2023 November 13, @6klvs, Twitter‎[2], archived from the original on 17 November 2023:
      this game is too ez

Derived terms

Basque

Etymology

Perhaps from Proto-Basque *eze, possibly compare Iberian is.[1]

Pronunciation

  • Audio:(file)
 
  • IPA(key): (most dialects) /es̻/ [es̻]
  • IPA(key): (Biscayan) /es̺/ [es̺]

 
  • Rhymes: -es̻
  • Rhymes: -es̺

  • Hyphenation: ez

Adverb

ez (not comparable)

  1. not
    Ez dut nahi. ― I don't want it.

Interjection

ez

  1. no

Noun

ez inan

  1. no (negating expression)
  2. hardship, poverty

Declension

Declension of ez (inanimate, ending in consonant)
indefinite singular plural
absolutive ez eza ezak
ergative ezek ezak ezek
dative ezi ezari ezei
genitive ezen ezaren ezen
comitative ezekin ezarekin ezekin
causative ezengatik ezarengatik ezengatik
benefactive ezentzat ezarentzat ezentzat
instrumental ezez ezaz ezez
inessive ezetan ezean ezetan
locative ezetako ezeko ezetako
allative ezetara ezera ezetara
terminative ezetaraino ezeraino ezetaraino
directive ezetarantz ezerantz ezetarantz
destinative ezetarako ezerako ezetarako
ablative ezetatik ezetik ezetatik
partitive ezik — —
prolative eztzat — —

References

  1. ^ R. L. Trask (2008) “ez”, in Max W. Wheeler, editor, Etymological Dictionary of Basque, University of Sussex, page 187

Further reading

  • “ez”, in Euskaltzaindiaren Hiztegia [Dictionary of the Basque Academy] (in Basque), Euskaltzaindia [Royal Academy of the Basque Language]
  • “ez”, in Orotariko Euskal Hiztegia [General Basque Dictionary], Euskaltzaindia, 1987–2005

French

Preposition

ez

  1. (toponymy) alternative form of des

Derived terms

See also

Hungarian

Etymology

From Proto-Uralic *e- (“this”). Cognates include Finnish että, Estonian et, Erzya эте (ete).[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛz]
  • Audio:(file)
  • Rhymes: -ɛz

Pronoun

ez

  2. this, it (used as a pronoun, that is, instead of a noun phrase)
    Coordinate term: az
    Ez egy szép ház. ― This is a nice house.
    Ez nem jó. ― This is not good.
    Ez vagyok én. ― This is me.
    Ez a kutyám. ― This is my dog.
    Ez kedves tőled. ― It is nice of you.

Declension

Inflection of ez
singular plural
nominative ez ezek
accusative ezt ezeket
dative ennek ezeknek
instrumental ezzel ezekkel
causal-final ezért ezekért
translative ezzé ezekké
terminative eddig ezekig
essive-formal ekként ezekként
essive-modal — —
inessive ebben ezekben
superessive ezen ezeken
adessive ennél ezeknél
illative ebbe ezekbe
sublative erre ezekre
allative ehhez ezekhez
elative ebből ezekből
delative erről ezekről
ablative ettől ezektől
non-attributive
possessive – singular 		ezé ezeké
non-attributive
possessive – plural 		ezéi ezekéi

The possessive forms of this pronoun are not in use. If necessary, the corresponding possessive forms of ilyen (“such [a thing]”) can be used.

Derived terms

Compound words with this term at the beginning
Compound words with this term at the end
Expressions

See also

Hungarian table of correlatives (see also Hungarian demonstrative adverbs)
question question
word 		this that same every-/all no- relative some- any- other-/else- a few
e/i- a/o- ugyan- mind-
minden- 		se(m/n)- a- vala- akár-, bár- más- né-
who ki ő ugyanő mindenki senki aki valaki akárki, bárki másvalaki –
what mi ez az ugyanez
ugyanaz		 minden
mindez, mindaz		 semmi ami, amely valami akármi, bármi más
másvalami		 –
which melyik mindegyik
mind		 semelyik
egyik sem		 amelyik valamelyik
egyik		 akármelyik, bármelyik másik némelyik
how hogy(an)
miként, mint
miképp(en) 		így
ekként
ekképp(en)		 úgy
akként
akképp(en)		 ugyanígy
ugyanúgy		 mindenhogy(an)
mindenképp(en)
mindenféleképpen		 sehogy(an)1
semmiképp(en)
semmiféleképpen		 ahogy(an)
(a)mint
(a)miképpen		 valahogy(an)2
valamiképp(en)		 akárhogy(an), bárhogy(an)
akár-/bármiképpen		 máshogy(an)
másként
másképp(en)		 némiképpen
what…like
what kind 		milyen
miféle 		ilyen
efféle		 olyan
afféle		 ugyanilyen
ugyanolyan		 mindenféle semmilyen
semmiféle		 amilyen valamilyen
valamiféle		 akármilyen, bármilyen
akármiféle, bármiféle		 másmilyen, másfajta
másféle		 néhányféle
where hol itt ott ugyanitt
ugyanott		 mindenhol
mindenütt		 sehol ahol valahol akárhol, bárhol máshol
másutt		 néhol
from where honnan innen onnan ugyaninnen
ugyanonnan		 mindenhonnan sehonnan ahonnan valahonnan akárhonnan, bárhonnan máshonnan –
to where hova
hová 		ide oda ugyanide
ugyanoda		 mindenhova
mindenhová		 sehova
sehová		 ahova
ahová		 valahova
valahová		 akárhova, bárhova
akárhová, bárhová		 máshova
máshová		 –
from which way merről erről arról ugyanerről
ugyanarról		 mindenfelől semerről amerről valamerről akármerről, bármerről másfelől –
which way merre
merrefelé 		erre
errefelé		 arra
arrafelé		 ugyanerre
ugyanarra		 mindenfelé semerre amerre valamerre akármerre, bármerre másfelé –
why miért ezért azért ugyanezért
ugyanazért		 mindenért semmiért amiért valamiért akármiért, bármiért másért –
how many hány ennyi annyi ugyanennyi
ugyanannyi		 mind
az összes		 sehány ahány valahány akárhány, bárhány – néhány
how much mennyi semennyi amennyi valamennyi akármennyi, bármennyi némi
what extent mennyire ennyire annyira ugyanennyire
ugyanannyira		 (teljesen) semennyire amennyire valamennyire akármennyire, bármennyire – –
what size mekkora ekkora akkora ugyanekkora
ugyanakkora		 (az egész) semekkora amekkora valamekkora akármekkora, bármekkora – –
what time mikor ekkor akkor ugyanekkor
ugyanakkor		 mindig soha/sose(m)
sohase(m)
semmikor		 amikor valamikor akármikor, bármikor máskor néha
how long
how far 		meddig eddig addig ugyaneddig
ugyanaddig		 (végig)3 semeddig amíg
ameddig		 valameddig akármeddig, bármeddig –  –

1 Semhogy and semmint are conjunctions meaning “(rather) than”, “before” (as in inkább meghal, semhogy… ― he'll rather die than…).
2 Valamint is now only used in the sense of “as well as” in enumerations.
3 Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (“whoever”); is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (“no matter what”).

Determiner

ez (demonstrative)

  2. (used before a noun phrase with a definite article, gets the case of the noun phrase) this
    Ez a ház nagyon szép. ― This house is very beautiful.
    Ezzel a lemezzel nem tudok mit kezdeni. ― I cannot do anything with this disk.
  3. (archaic, otherwise only in certain fixed phrases beginning with a vowel, as a counterpart of e, followed by no article) this
    ez ügyben (equivalent to ebben az ügyben) ― in this matter
    ez esetben (equivalent to ebben az esetben) ― in this case
    ez évben (equivalent to ebben az évben) ― in this year
    az ez évi díjak ― [“the”] this year's fees
    ez alkalommal ― on this occasion
    ez idő szerint ― at this time, at present, presently
    ez idő tájt ― about this time, in these days
    ez idáig ― until this time, until now, as yet

Usage notes

  • In the first case (which is by far more common), it is declined according to the noun phrase it is applied to:
    Ezekben a házakban magyarok laknak. ― In these houses, Hungarian people live.
  • Because ez takes a definite article (the) and van (“is, to be”) is omitted in cases of qualification, some terms are ambiguous:
    “Ez a ház” can mean both “this house” as a phrase and “This is the house” as a whole sentence. The same ambiguity may arise with az.

Declension

Inflection of ez
singular plural
nominative ez ezek
accusative ezt ezeket
dative ennek ezeknek
instrumental ezzel ezekkel
causal-final ezért ezekért
translative ezzé ezekké
terminative eddig ezekig
essive-formal ekként ezekként
essive-modal — —
inessive ebben ezekben
superessive ezen ezeken
adessive ennél ezeknél
illative ebbe ezekbe
sublative erre ezekre
allative ehhez ezekhez
elative ebből ezekből
delative erről ezekről
ablative ettől ezektől
non-attributive
possessive – singular 		ezé ezeké
non-attributive
possessive – plural 		ezéi ezekéi

Derived terms

See above, at the Derived terms of the pronoun.

See also

Hungarian pronominal adverbs from case suffixes (see also postpositions)
case suffix who? what? this that he/she (it)1 verbal
prefix		 category
nominative – ki mi ez az ő* / -∅
az / -∅		 – –
accusative -t / -ot /
-at / -et / -öt 		kit mit ezt azt őt* / -∅
azt / -∅		 – c1
c2
dative -nak / -nek kinek minek ennek annak neki neki- category
instrumental -val / -vel kivel mivel ezzel/
evvel		 azzal/
avval		 vele category
causal-final -ért kiért miért ezért azért érte – category
translative -vá / -vé kivé mivé ezzé azzá – – category
terminative -ig – meddig eddig addig – – category
essive-formal -ként (kiként) (miként) ekként akként – – category
essive-modal -ul / -ül – – – – – – category
inessive -ban / -ben kiben miben ebben abban benne – category
superessive -n/-on/-en/-ön kin min ezen azon rajta (rajta-) category
adessive -nál / -nél kinél minél ennél annál nála – category
illative -ba / -be kibe mibe ebbe abba bele bele- category
sublative -ra / -re kire mire erre arra rá rá- category
allative -hoz/-hez/-höz kihez mihez ehhez ahhoz hozzá hozzá- category
elative -ból / -ből kiből miből ebből abból belőle – category
delative -ról / -ről kiről miről erről arról róla – category
ablative -tól / -től kitől mitől ettől attól tőle – category

1Ő and őt refer to human beings; the forms below them might be construed likewise.
Forms in parentheses are uncommon. All Hungarian pronouns / edit this template

References

  1. ^ Entry #125 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

Further reading

  • ez in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • ez in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).

Middle High German

Etymology

From Old High German iz, from Proto-Germanic *it.

Pronoun

ëȥ

  1. (personal) it

Inflection

Middle High German personal pronouns
nominative genitive dative accusative
singular first person ich mīn mir mich
second person du, dū dīn dir dich
third
person 		m ër
CG hë(r)		 sīn im(e) in
f siu ir(e) ir(e) sie
n ëȥ
CG iȥ, it		 es im(e) ëȥ
CG iȥ, it
plural first person wir unser uns uns, unsich
second person ir iuwer iu, iuch iuch
third
person 		m sie ir(e) in sie
f
n siu siu
The distinction of the forms siu and sie as shown above is typical of earlier Upper German texts, but was never general. The forms sī and si existed additionally and all four were increasingly used without differentiation.

Descendants

  • Alemannic German: es
  • Bavarian: es
    Cimbrian: es, 'z (Luserna), is, 's
    Mòcheno: s
  • Central Franconian:
    Hunsrik: es
  • German: es
  • Luxembourgish: et
  • Rhine Franconian:
    Pennsylvania German: es
  • Yiddish: עס (es)

Northern Kurdish

Etymology

From Proto-Iranian *ajám, from Proto-Indo-Iranian *aȷ́ʰám, from Proto-Indo-European *éǵh₂, *eǵh₂óm.

Pronunciation

  • IPA(key): /æz/

Pronoun

Central Kurdish من (min)
Southern Kurdish م (mi)

ez

  1. I, first person singular subjective pronoun.

See also

Kurmanji Kurdish personal pronouns
singular plural
1st person ez (æz) em (æm)
2nd person tu (tu) hûn (huːn)
3rd person ew (æw) ew (æw)

Salar

Etymology

From Proto-Turkic *ȫŕ.

Pronoun

ez

  1. self

References

Tenishev, Edhem (1976) “ez”, in Stroj salárskovo jazyká [Grammar of Salar], Moscow

Yola

Verb

ez

  1. alternative form of is
    • 1927, “YOLA ZONG O BARONY VORTH”, in THE ANCIENT DIALECT OF THE BARONIES OF FORTH AND BARGY, COUNTY WEXFORD, page 132, line 5:
      "Faad thay goul ez upa thee, thou stouk" co Billeen,
      "What the divil is on you, you fool?" quoth Billy;

References

  • Kathleen A. Browne (1927) “THE ANCIENT DIALECT OF THE BARONIES OF FORTH AND BARGY, COUNTY WEXFORD.”, in Journal of the Royal Society of Antiquaries of lreland (Sixth Series)‎[3], volume 17, number 2, Royal Society of Antiquaries of Ireland, page 132

Zazaki

Etymology

From Proto-Iranian *ajám, from Proto-Indo-Iranian *aȷ́ʰám, from Proto-Indo-European *eǵh₂óm.

Pronoun

ez

  1. I; first person pronoun, referring to the speaker
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.